Sokat dolgozni, elfoglaltnak lenni, tízezres fordulatszámon pörögni nem feltétlenül jelenti azt, hogy hatékonyak vagyunk, sőt, gyakran pont az ellenkezőjét érjük el ezzel.
Hallgasd meg (4:37 perc) ⇩
Olvasd el (4 perc) ⇩
Először is határozzuk meg, hogy mit jelent hatékonynak lenni: szerintem az az ember hatékony, akinek vannak céljai és azokat a lehető legkisebb idő-, energia- és erőforrás-ráfordítással eléri. Nagyon sok ember „csak dolgozik”, ami épp a kezébe kerül, azzal foglalkozik, jön egy e-mail és máris vált, jön egy SMS, most már azzal foglalkozik, minden félbemarad, ugrik egyik feladatról a másikra, és bár nagyon sokat dolgozik, semmivel sem halad igazán és csak nagyon kevés eredményt tud a nap végén felmutatni. Az eredmény ugyanis azt jelenti, hogy valami készen van, de ha minden félbemarad, akkor legfeljebb csak arról tud beszámolni, hogy min dolgozott – ez viszont a hatékonyság szempontjából egyenlő a nullával.
Rengeteget dolgoztam ma az egészségemen. Elolvastam három cikket az egészséges táplálkozásról, megnéztem egy videót az otthon alkalmazható testedzésekről és rendeltem bio ételeket online.”
Látható a fenti példából, mit jelent elfoglaltnak lenni és nulla eredményt mutatni fel. Elméletileg az egészségemen dolgoztam, gyakorlatilag azonban semmit sem csináltam, amitől egészségesebb lehettem volna. Napokig áltathatom magam ilyenekkel, azt gondolva, hogy az egészségemen dolgozom, de mindaddig, amíg nem állok fel a futópadra és nem mondok le az egészségtelen szokásaimról, nem dolgozom az egészségemen.
Ugyanezt nagyon sokan elkövetik a munkahelyükön is. Dolgoznak egész nap, nagyon elfoglaltak, viszont nagyon kevés eredményt mutatnak fel. És ezért még csak okolni sem lehet őket, mert tényleg megpróbálnak nagyon eredményesek lenni, csak nem tudják, hogyan kell azt elérni. Erre számtalan tipp, trükk és taktika van, jómagam is sokat írtam már erről:
https://cslazzar.com/category/produktivitas/
Viszont van egy trükk, amivel az az ember sem számol, aki már beveti a fókuszálás, a tervezés és a céltudatosság elveit: hogy gyakran meg kell pihenni.
Az ember úgy működik, mint az olcsó mixer, amit csak egy-két percig lehet járatni, különben túlforrósodik és kiég benne a motor. Ha megpihentetjük, hagyjuk, hogy kihűljön, akár egy életet is tart. Mi is ilyenek vagyunk: ha nem pihenünk, kiégünk. Mit tesz azonban a legtöbb ember? Ha lankad a figyelme, ha nyomottnak érzi magát, ha ásítozik, újratölti a kávésbögréjét. Valóban úgy tűnhet, hogy nagyon jól működik ez a taktika, viszont nagyon sokat ártunk magunknak.
Az iménti tünetek, a lankadó figyelem és az ásítozás, arra utalnak, hogy pihennünk kellene. Ez nem azt jelenti, hogy le kell dőlni tíz percre, hanem azt, hogy kicsit meg kell szakítani az összpontosítást, fel kell állni az íróasztaltól, sétálni egyet, beszélgetni egy-két percet a munkatársakkal, valami másról, mint a munka. Az ideális munka-szünet képlet így néz ki:
25 perc munka, majd 5 perc szünet
- lépés: válassz egy feladatot.
- lépés: állíts egy időzítőt 25 percre, és láss munkához.
- lépés: ahogy lejárt a 25 perc, azonnal hagyd abba a munkát.
- lépés: tarts 5 perc szünetet, majd térj vissza a munkához.
- lépés: 2 óra után tarts egy 15 perces szünetet, majd ismételd az első lépéstől.
A legtöbb ember nem az időhöz igazítja a feladatokat, hanem fordítva. Addig dolgozik egy feladaton, amíg elkészül vagy amíg kidől. Sajnos ez nem hatékony! Próbáljuk ki a fenti technikát és azonnal meggyőződünk róla, hogy mennyivel eredményesebbek leszünk!
Sikert és boldogságot: