Egészség

Van valami különös abban, ahogy az élet működik. Akár zongorázni tanulsz, akár egy kapcsolatot próbálsz életben tartani, akár azt szeretnéd, hogy végre ne háromnapos fellángolás legyen az „új életed” – mindig ugyanoda lyukadsz ki: az ismétléshez. Igen, ahhoz a bizonyos unalmas, szürke, kicsit monoton dologhoz, ami valójában a legnagyobb varázslatot rejti magában.

Képzeld el, hogy nagy prezentáció előtt állsz, vagy épp egy kellemetlen beszélgetésre készülsz. Izzad a tenyered, remeg a térded, és úgy érzed, mintha tonnás súly nehezedne a válladra. De mi van, ha azt mondom, hogy a leggyorsabb stresszoldó nem egy tablettában, hanem egy egyszerű ölelésben rejlik?

Egy szelet csokitortával kezdődik. Nem a világ vége, ugye? Aztán jön a „csak most az egyszer” kifogás, meg a „majd holnap” fogadkozás. És mire észbe kapunk, a jövőbeli énünk szép csendben ott ül a sarokban, fáradtan, kicsit dühösen, és valószínűleg puffadtan. Az ember képes saját magát úgy átejteni, mint egy rutinos illuzionista a közönségét. De míg a trükk végén jön a taps, a saját trükkjeink után többnyire csak fásultság marad.

Képzeld el, hogy reggel csillogó fehér pólóban indulsz el otthonról, de egész nap egy grillező mellett állsz – füstben, zsíros gőzökben, folyamatos forróságban. Estére mit veszel észre? Hát, nem azt, hogy még mindig frissen vasaltan illatozol. Na, pontosan így működik a lelked is. Lehetsz bármilyen pozitív gondolkodású, ha nap mint nap negatív emberek vesznek körül, előbb-utóbb rád ragad valami abból a füstből. És mire észbe kapsz, már nem is tudod, hogy a rossz kedv a tiéd, vagy csak átvedlettél egy másik ember árnyékává.

Délután van, és úgy érzed magad, mint egy lemerült telefon: nézel ki a fejedből, kattintgatsz céltalanul, és azon agyalsz, hogy vajon túl korai-e még egy újabb kávéhoz? Közben meg ott a teendőlista, ami nem lett rövidebb – csak te lettél lassabb. Na, pontosan ezen segít ez az öt, tudományosan is alátámasztott (de cseppet sem unalmas) energialöket. Töltsd újra magad úgy, hogy a nap második fele is pörögjön!

Egy reggelen a buszon egy nő rám mordult, mert véletlenül hozzáértem a táskámmal. Kérdés nélkül rám zúdította a frusztrációját. Mire leszálltam, a napom máris pocsék volt – legalábbis úgy éreztem. Aztán hirtelen eszembe jutott: miért is adtam oda neki a jókedvem kulcsát? És akkor jöttem rá: vajon tényleg én irányítom az érzéseimet, a döntéseimet, az életemet… vagy mindenki más?

Már annyiszor benyomtad a szundi gombot reggelente, hogy már nem is az ébresztő zaja zavar – hanem… a saját életed? Lehet, hogy ez egy kapcsolat, egy munkahely, egy megszokás vagy épp a telefonod képernyője, amit már reflexből nyitogatsz. A közös bennük, hogy elrabolják a jókedvedet, és mégis nap mint nap visszatérsz hozzájuk. Miért? És miért lehet épp az a legbátrabb lépés, ha egyszerűen elengeded őket? Miért olyan nehéz kiszállni abból, ami már nem szolgál? Tudod, mi a fura? Az, hogy az emberek hajlamosabbak együtt élni a folyamatos boldogtalansággal, mint szembenézni a bizonytalansággal. Mintha inkább választanánk egy fájós cipőt, csak mert már „ez van”. Ismerős? Vegyük csak például a közösségi médiát. Hányszor zártad már be úgy az Instagramot, hogy még rosszabbul érezted magad, mint előtte? Hányszor tetted vissza a mosolyt az arcodra, mielőtt beléptél egy munkahelyre, ami belülről emészt? És mégis… újra és újra ugyanaz. Miért csináljuk ezt magunkkal? Mert a komfortzóna nem mindig kényelmes – csak ismerős. És az agyunk imádja az ismerőst. Akkor is, ha közben darabonként morzsolja szét az életkedvünket. A „nem csinálás” művészete – avagy mikor az elengedés a leghasznosabb döntés Az életben nem mindenhez kell ragaszkodni. Van, amit nem javítani kell, hanem hátrahagyni. Olyan ez, mint …

Egy barátom egyszer azt mondta: „Azért dolgozom napi 12 órát, hogy egyszer majd élhessek.” Elmosolyodtam, de belül megszólalt a vészcsengő. Mégis mivel „fizetünk” azért, hogy elérjük a céljainkat? És vajon nem túl drága-e az ára? Az élet egy furcsa üzlet: nincs benne aprópénz, csak négy féle „valuta”. Háromból szabadon gazdálkodhatsz, a negyediket viszont ha egyszer elköltöd, nagyon drága lesz visszavásárolni – ha egyáltalán sikerül. Nézzük, mik ezek, és melyikre kéne sokkal jobban vigyáznod.