Ne becsüld túl a világot és ne becsüld alá magad. Jobb vagy, mint gondolod. És nem vagy egyedül!

Túlbecsüljük a világot

A világ hatalmas. A világ rossz. A világ félelmetes.

Nem.

A világ igazából kisebb, mint gondolnánk. A világról alkotott képünk pedig teljességgel téves. (Nagyon ajánlom Hans Rosling – Tények (Factfulness) című könyvét). Nem a világ félelmetes, hanem bizonyos emberek… Mint ahogy a mondás is tartja: nem a fegyverek ölnek embereket, hanem az emberek gyilkolnak embereket.

Alábecsüljük magunkat

Nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy pontosan ismerik a képességeiket és a korlátaikat. Elsősorban azért, mert a képességeink folyamatosan – és gyakran észrevétlenül – bővülnek, a korlátok meg egyre csak épülnek, hacsak tudatosan nem romboljuk le őket. Nem csoda tehát, hogy gyakran alábecsüljük magunkat. Végül is nincs ezzel semmi gond, mindaddig, amíg nem korlátozzuk magunkat mindazokban a dolgokban, amiket meg szeretnénk valósítani. De ide már egy akkora adag önbizalom kell, amekkorával tényleg csak nagyon kevesen rendelkeznek.  Te elvállalnál egy olyan feladatot, amiről azt gondolod, hogy képtelen vagy megbírkózni vele?

Jobbak vagyunk, mint gondolnánk

A legtöbb ember olyan, mint egy kisgyerek: elfogadja azt a világot (már amelyik kisgyerek elfogadja), amit mások hoztak létre, nem kérdőjelezi meg a dolgok jogosultságát. Fentről várják az utasításokat, a tanácsokat, és másoktól várják el, hogy megmondják, hogyan éljenek, milyen szabályokat kövessenek. Testüket orvosra, elméjüket pszichiáterre, hitüket egyházra, törvényeiket kormányukra, jogi dolgaikat ügyvédre, vállalkozásukat könyvelőre, pénzüket bankra, tanulásukat tanárokra, arcukat kozmetikusra, lábukat pedikűrösre, körmüket manikűrösre, hajukat fodrászra bízzák. Csak ne kelljen döntést hozniuk. Mert nem hisznek saját erejükben. ” – Ismeretlen szerző

Erről Steve Jobs szavai jutnak eszembe:

Amikor felnősz, elvárod, hogy megmondják neked, hogy milyen a világ, és azt mondják neked: éld az életedet a világban, és próbálj meg ne belekeveredni túl sok bajba. Ha lehet, tanulj ki egy szakmát, és szerezz állást, legyen egy kis pénzed és egy családod. De az élet ennél sokkal többet jelenthet, ha egyetlen egyszerű dolgot felismersz, mégpedig azt, hogy körülöttünk mindent, amit életnek nevezünk, olyan emberek hozták létre, akik nem okosabbak nálad. Meg tudod változtatni, képes vagy befolyásolni azt. Ha ezt megtanulod, soha többé nem leszel már ugyanaz az ember.”

Mindezekhez már csak annyit fűzhetek hozzá, hogy szembe kell néznünk vagy el kell engednünk a félelmeinket, de semmiképp nem engedhetjük azt, hogy ezek uralják az életünket.

És nem vagyunk egyedül

Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb tanulság az egészből. Minél nagyobb a problémánk, annál inkább érezzük azt, hogy egyedül vagyunk a világban. Pedig mindig van valaki, aki segíteni tudna rajtunk. Csak kicsit jobban kellene bíznunk embertársainkban, s gyakran még ezer idegenek is segítőkészebbnek bizonyulnak, mint azt gondolnánk. A fordítottja is érvényes: járjunk nyitott szemmel a világban és vegyük észre, ha valakinek problémája van, próbáljunk segíteni rajta.

A bejegyzésben említett könyvek:

Tim Ferris – Titánok eszköztára – Milliárdosok, ikonok, világklasszis előadók és sportolók taktikái, rutinjai és szokásai

Hans Rosling – Tények (Factfulness)

Sikert és boldogságot: