Mindannyian profi kifogásgyártók vagyunk. Olyan könnyen jönnek, mint a levegővétel: „Majd, ha lesz több pénzem”, „Nem vagyok elég ügyes”, „Nem most van itt az ideje”. Csakhogy minden egyes kifogás egy újabb lakat az ajtón, ami mögött ott várna a vágyott életed. Az agyunk szeret biztonságban maradni. A kifogás egy kényelmes pajzs: megvéd a kudarctól, de közben távol tart a sikertől is. Gondold végig: hányszor engedted, hogy a belső kifogásgyárad megfosszon valami izgalmas lehetőségtől?

Olyan ez, mint amikor csendben ketyeg egy óra. Szinte észre veszed észre, csak amikor hirtelen megszólal a csengő – a párod közli, hogy vége. Se előjel, se gyanú, s bumm! A legtöbb kapcsolat nem egyik pillanatról a másikra omlik össze – inkább lassan, apró repedések mentén. Ezek a repedések sokszor láthatatlanok, de ha nem figyelünk rájuk, előbb-utóbb szakadék lesz belőlük. Most megmutatom a hét legveszélyesebb „időzített bombát”, amelyek alattomosan ketyeghetnek a kapcsolatodban.

Valld be: te is nézted már tátott szájjal, ahogy mások elérik a saját Mount Everestjeiket – miközben te még mindig a térképet bogarászod. Ők már maratonokat futnak, könyveket írnak, vagyonokat építenek, te pedig még azon gondolkodsz, hol kezdj bele. De van egy jó hírem: nem a hegycsúcsnál dől el a siker, hanem ott, ahol először felhúzod a bakancsot. Tudod, mi a közös egy maratoni futóban és abban, aki ma először húzott futócipőt? Sokkal több, mint hinnéd.

Van, aki a hullámok hátán szörfözik, és van, aki inkább a parton üldögél, nehogy elázzon. Az élet egyik legnagyobb kérdése pontosan ez: merjünk-e fejest ugrani az ismeretlenbe, vagy jobb, ha biztonságban maradunk? A válasz nem fekete-fehér. A siker gyakran ott születik, ahol a bátorság találkozik a józan ész szabályaival.