Motiváció

Senki nem jön, hogy megmondja neked, mit csinálj. Senki nem fogja meg a kezed és vezet téged sikerre. Senki nem fogja megadni neked a lottószámokat, hogy megnyerd a főnyereményt. Minden rajtad múlik. De lehetsz sikeres. Lehetsz gazdag. Lehetsz boldog. Bármi és bárki lehetsz, aki lenni szeretnél.

Mindannyian félünk a legrosszabbtól, a betegségektől, hogy elveszítjük a munkahelyünket vagy hogy megszégyenítjük magunkat, félünk a szenvedéstől és a haláltól. Bármennyire is ellenkezünk, ezek a dolgok néha megtörténnek, hiszen az élet velejárói.

Miért fontos, hogy legyünk tudatosak, hogyan osztjuk be az időnket és mivel töltjük a mindennapjainkat? Egyszerű: mert ami elmúlt, az már a múlté.

Az élet számos akadályt gördít elénk, és nekünk időnként betelik a pohár. Feladnánk, kiszállnánk, visszatáncolnánk – a könnyebb utat választanánk, de hibáznánk!

Amikor munkában vagyunk, azon gondolkodunk, hogy délután mit fogunk ebédelni, s vajon mi fog történni Isaura iker nővérével, aki épp magához tért egy 30 éves amnéziából. Aztán meg amikor otthon vagyunk, a félbemaradt munkahelyi feladatokon rágódunk.

Az önbizalom és a kitartás kétségkívül az a két jellemvonás, amelyek segítségével bármi elérhető az életben, amit csak szeretnénk. Az is igaz azonban, hogy ezeket a tulajdonságokat gyakran elérhetetlennek tartjuk, mert valóban nehéz megszerezni, és még annál is nehezebb kellőképp megerősíteni őket.

Az időhúzásra az egyik legjobb kifogás, amikor azt mondjuk: „Róma sem egy nap alatt épült fel…”.

Nem szeretünk hibázni, sőt kifejezetten utáljuk, ha tévedünk, ezért bármit elkövetünk, hogy elkerüljük a baklövéseket. Ez így nagyon jó, de ennek ellenére, ha mégis hibázunk, akkor inkább örülnünk kellene, mint bosszankodnunk.