Motiváció

Kultúránkban az egyik legfontosabb szó a „többet” – egyre több és több termékkel vagyunk bombázva, minden felgyorsult, több munka és több stressz ér bennünket, mint valaha az emberiség történelmében. Így szinte rá vagyunk kényszerülve, hogy többet zsúfoljunk bele az amúgy is csordulásig telt időbeosztásunkba. Nem csoda, hogy több produktivitásra vágyunk.

Számos igazán sikeres ember szerint (nem viccelek, Warren Buffet, Bill Gates és Steve Jobs is ezt mondta), a siker egyetlen titkos receptje: az összpontosítás, vagyis a fókuszálás. A mai világban azonban ez óriási erőfeszítést igényel bárki részéről, aki egyetlen dologra próbál figyelni. Következésképpen: lehetetlen sikeresnek lenni? Nem lehetetlen, csak meg kell tanulni fókuszálni.

A hollywoodi filmipar gyakran torz képet mutat a világról: a vezető könyörtelen, önző, arrogáns és bármit megtesz a hatalomért. Igen, nagyon sok ilyen vezető van, talán pontosan a tv- és mozifilmek hatására. De a valódi vezető nem ilyen. A valódi vezető alázatos.

Vélemények. Néha kikérjük, máskor adják kérés nélkül is. Mi is adjuk agyra-főre mindenkinek. Nem? Dehogynem. Ha van Facebookod, és lájkoltál már egy képet, véleményt mondtál róla: tetszik, amit megosztottál. Elképesztő, hogy több milliárdos ipar született, ami elsősorban semmi másra nem alapoz, mint más emberek véleményére.

Észrevetted, hogy milyen gyakran elveszünk az élet apró kérdéseiben? Mennyire felnagyítjuk azokat, míg teljesen átveszik az uralmat az életünk felett? Tényleg annyira fontos, hogy hányast kapott a gyerek töriből, hogy az egész délután arról kell szóljon? Annyira nagy baj, hogy a férjed tíz perccel később ért haza, mint mondta, hogy éjszakába nyúló veszekedésbe kell torkolljon?

Keress egy olyan állást, ami a szenvedélyed, és életedben egyetlen napot sem kell dolgoznod – idézik gyakran Mark Twaint a motivációs trénerek. Könnyű mondani, nem igaz? Több emberrel beszélgettem a szenvedélyük megtalálásáról, sajnos egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik meg is találták. Nehéz. De nem lehetetlen!

Megszületünk, álmodozunk hat-hét évet, aztán hirtelen felriadunk a rideg valóságban. Aztán megtanuljuk, hogy az álmok csak a kiváltságosoknak válnak valóra. Megszületik még egy-két vágy, de már csak egész kicsi dolgok. A nagy álmoktól félünk, azokra már gondolni sem merünk. És aztán egyszer mindennek vége lesz.

Ez a pillanat, soha többé nem jön el még egyszer. Az idő, ami a tiéd, és azt tehetsz vele, amit te akarsz, megfizethetetlen. Gondold meg jól tehát, hogy mire költöd el.