Sok évig úgy vezettem a cégeimet, hogy nem volt különösebb képem arról, hová szeretnénk eljutni. Visszagondolva, nem csoda, hogy több vállalkozásomat is bezártam. Ma már értem, hogy mi volt ennek az oka: cselekvés vízió nélkül. Az esetek többségében, ez a halálítélet kihirdetésével egyenlő.
Nem szívesen vallom be: a cím rólam szól. Mindenkinek meg akartam felelni, mindenkivel jóban akartam lenni, azt akartam, hogy mindenki szeressen. Nem vágytam népszerűségre, csupán annyit szerettem volna, hogy akikkel kapcsolatban állok, kedveljenek engem.
Barátság? Szerelem? Szex? Türelem? Megbocsátás? Kommunikáció? Szeretet? Tisztelet?
Megbántani valakit könnyű. A bocsánatkéréshez viszont erő kell. A megbocsátáshoz még több.
Gyerekkorból hozott szokás, hogy az ünnepekre kiöltözünk, még akkor is, ha nem megyünk el otthonról. Ha meg kimegyünk, étterembe, társaságba, akkor pláne. Ugyanúgy gyerekkorban tanuljuk meg azt is: nem a ruha teszi az embert. De akkor miért öltözünk ki ünnepekkor?