Tegnapi bejegyzésemben feltártam a titkot: a sikert elégedettségben mérjük. És most rácáfolok.
Hallgasd meg (3:16 perc) ⇩
Olvasd el (3 perc) ⇩
Na jó, nem épp rácáfolok, csak kicsit még körüljárom a kérdést. Aludtam egyet rá, és újabb gondolatok születtek. Továbbra is egyetértek azzal, hogy aki elégedett azzal, amije van, a saját nézőpontjából sikeresnek mondhatja magát. De egy külső nézőpontból ez akár teljesen banálisnak is tűnhet. Így jutottam el oda, hogy a sikert általánosságban nézve is meg kellene határozni, ahogy azt is, hogy ennek mi lehet a mércéje. (Na itt már bajban voltam…)
Egy kis párbeszédbe kezdtem… saját magammal… Meg vagyok győződve róla: a sikeres emberek azért sikeresek, mert megdolgoznak érte. Keményen megdolgoznak érte. De miért is? Hát hogy megkapják azt, amit szeretnének. S ha megkapják, akkor sikeresek lesznek? Ha elégedettek lesznek azzal, amit megkaptak, akkor igen, sikeresek lesznek. (Itt éreztem azt, hogy körbe-körbe járok és sehová sem jutok.)
Mit jelent a siker?
Ha meg is válaszolnám ezt a kérdést, az csupán az én személyes nézőpontomat tükrözné. Én meg a siker általános értelmezésére vagyok kíváncsi. Felkerestem hát a wikiszotar.hu-t:
- Kedvező végeredmény; olyan helyzet, állapot vagy következmény, ami korábbi elvárásainknak, tervünk elért céljaként megfelel, és arra tudatosan törekedtünk, szándékunk irányult rá.
- Nagy népszerűséget elért személy vagy dolog. Fontos jellemzője, hogy sokak figyelme irányul rá, és így nagy az ismertsége.
Az első jelentés megegyezik az eddigi elméletekkel: ha elégedett vagy, sikeres vagy. (Grrrr…)
A második jelentés a sztárokról szól. A sztárok sikeresek, mert népszerűek. Valahogy nem kielégítő számomra ez a jelentés, ez a magyarázat, mert el tudok képzelni egy olyan sztárt, aki sikeres, mert népszerű, mert sokan arra vágynak, hogy bárcsak olyanok lennének, mint ő, miközben az illető boldogtalan, szenvedélybeteg és mélyen depressziós. Hát siker ez? Nem!
Úgy tűnik, mégis jutok valahová: általános nézetek szerint a siker népszerűséget jelent, de az szinte semmilyen szinten nem függ össze az egyén saját mércéje szerint mért siker szintjével. Tehát egy ember lehet egyszerre sikeres és nem népszerű, vagy lehet népszerű, de nem sikeres.
És még egy dolog bizonyos: kemény munka nélkül nem lesz az ember sikeres, sem egyéni mérce, sem általános nézet szerint. Tudjuk, hogy a népszerű emberek keményen megdolgoznak a népszerűségért. Aki viszont saját elégedettségi szintjén mérve szeretne sikeres lenni, ugyancsak keményen meg kell dolgozzon érte. Mert semmiből semmi (sem) lesz.
Sikert és boldogságot: