A kiégés korunk egyik legnagyobb munkahelyi problémája. Állandó fáradtság, motivációvesztés, ingerlékenység, a munka iránti lelkesedés eltűnése – ismerős tünetek? Ha igen, lehet, hogy te is az áldozatok közé tartozol. De mi is pontosan a kiégés, mi okozza és hogyan lehet felismerni, megelőzni, kezelni? Nézzük meg közelebbről!
Az első benyomás csapdája
Mindannyian ismerjük a mondást: az első benyomás a legfontosabb, mert nincs belőle második. És valóban, hajlamosak vagyunk gyorsan ítélkezni, beskatulyázni az embereket néhány perces interakció alapján. Látunk valakit, aki nem mosolyog vissza a buszon, és máris azt gondoljuk, hogy egy mogorva, barátságtalan alak. De vajon mi van a felszín alatt?
Lehet, hogy az illető épp egy nehéz élethelyzeten megy keresztül, egy rossz hírt kapott, vagy egyszerűen csak fáradt és elmerült a gondolataiban. Nem feltétlenül rólunk vagy a külvilágról szól a reakciója, hanem a saját belső világáról, amiről mi semmit sem tudunk.
„Sose ítélj egy könyvet a borítója alapján” – tartja a mondás, és ez az emberi kapcsolatokra is igaz. Ha elhamarkodottan skatulyázzuk be az embereket, rengeteg értékes lehetőséget szalaszthatunk el, hogy megismerjünk valakit, aki gazdagíthatja az életünket.
A jó szándék feltételezése
Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy jobban megértsük és elfogadjuk egymást, az a jó szándék feltételezése. Ahelyett, hogy rögtön a legrosszabbat gondolnánk valakiről, próbáljuk meg a helyébe képzelni magunkat, megérteni a motivációit, az érzéseit!
Tegyük fel, hogy a munkatársunk, aki általában barátságos és segítőkész, egyik nap elutasító vagy türelmetlen velünk. Ahelyett, hogy megsértődnénk és undok embernek bélyegeznénk, gondoljuk azt, hogy biztosan nagyon stresszes napja van vagy valami nyomasztja. Egy kis empátia és jóindulat sokszor teljesen új megvilágításba helyezheti a dolgokat.
Persze ez nem azt jelenti, hogy mindent el kell fogadnunk, vagy hogy nincsenek valóban toxikus, bántó emberek. De a legtöbben nem ilyenek – egyszerűen ők is emberek, jó és rossz napokkal, fent és lent időszakokkal. Ha ezt szem előtt tartjuk, sokkal kedvezőbben fogunk viszonyulni másokhoz.
A kedvesség magához vonzza a kedvességet
Itt jön a képbe a cikk lényege: a legtöbb ember kedvesebb, mint elsőre gondolnánk. De ezt sokszor csak úgy vesszük észre, ha mi magunk is kedvességgel, nyitottsággal fordulunk feléjük.
Gondolj bele: ha te egész nap mogorva vagy, bizalmatlan, elutasító, mit fogsz tapasztalni másoktól? Valószínűleg hasonló reakciókat. De ha te vagy az, aki először mosolyog, érdeklődik, kedves gesztusokat tesz, nagy eséllyel ezt kapod majd vissza.
Az emberek többsége szívesen viszonozza a jóindulatot, ha esélyt kap rá. De valakinek meg kell tennie az első lépést – és az lehetsz akár te is! Egy őszinte mosoly, egy kedves szó, egy apró figyelmesség csodákat tehet, és feltárhatja mások rejtett kedvességét, amit az első benyomás alapján talán meg sem láttunk volna.
A változás nálunk kezdődik
Ha úgy érezzük, hogy egy ellenséges, rideg világban élünk, ahol mindenki csak magára gondol, érdemes feltenni magunknak a kérdést: nem mi tápláljuk ezt a képet a saját hozzáállásunkkal?
Ha mi magunk elkezdjük a jót feltételezni az emberekről, esélyt adni nekik, kedvességgel fordulni feléjük, előbb-utóbb azt fogjuk látni, hogy a világ is egyre barátságosabbá válik körülöttünk. Persze nem mindig, nem mindenki fog pozitívan reagálni – de sokkal többen, mint gondolnánk.
Ahogy Gandhi mondta: „Légy te magad a változás, amit látni szeretnél a világban!” Ha több kedvességet és emberséget szeretnénk magunk körül, kezdjük saját magunkon – és meglátjuk, hogy a legtöbb ember örömmel csatlakozik majd hozzánk ezen az úton.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
Mi van, ha tényleg mindenki undok körülöttem?
Gondold át, hogy tényleg mindenki undok, vagy esetleg te vetíted ezt ki rájuk a saját rossz hangulatoddal, hozzáállásoddal! Próbálj meg tudatosan kedvesebb, nyitottabb lenni, és figyeld meg, hogy változik-e valami! Ha nem, lehet, hogy olyan környezetben vagy, ami valóban nem tesz jót neked – ekkor megfontolhatod a váltást.
Nem naivitás jót feltételezni mindenkiben?
A jó szándék feltételezése nem egyenlő a naivitással vagy a kritikátlan elfogadással. Légy nyitott, de tartsd meg a józan ítélőképességedet! Ha valaki tartósan toxikus, bántó viselkedést mutat, attól nyugodtan határolódj el. A lényeg az, hogy adj egy esélyt az embereknek, mielőtt ítélkeznél.
Honnan tudom, hogy valaki tényleg kedves vagy csak megjátssza?
Az őszinte kedvesség általában következetes és kitartó. Ha valaki csak felszínesen játssza meg, egy idő után az álca általában lehull. Figyelj a tettekre, ne csak a szavakra: aki igazán kedves, azt a cselekedetei is tükrözik.
Mi van, ha én alapvetően introvertált, zárkózott vagyok? Hogyan lehetek mégis kedves?
A kedvesség nem egyenlő a hangos, extrovertált viselkedéssel. Lehetsz csendes és visszahúzódó, miközben kis gesztusokkal, odafigyeléssel, egy-egy jó szóval mutatod ki a jóindulatodat. Találd meg a számodra komfortos módját az emberséges hozzáállásnak!
Mit tegyek, ha én kedves vagyok, de a másik folyamatosan elutasító vagy bántó velem?
Ha többszöri próbálkozás után sem látod jelét a változásnak, elfogadásnak a másik részéről, teljesen rendben van, ha megvéded magad és távol tartod magadtól. A kedvesség nem jelentheti azt, hogy hagyjuk magunkat kihasználni vagy bántani. Légy emberséges, de szükség esetén legyenek határaid!
Sikert és boldogságot: